FrissítésSúgó

NicyyAdmin	2013.09.04. 17:37 -

[5-1]

Naomi

Előzmény | 2013.11.23. 15:43 - #5

Tekintve, hogy a voltizshoz annyira sem értek, mint a bézs és a homokszín megkülönböztetéséhez, szakmailag nem sok közöm volt Savannah Jordanhez, de ez sosem zavart különösebben. A ló az mindenhol ló, egy közös téma biztos akad, ráadásul ha sokáig egy fedél alatt (egy jó nagy fedél alatt) él az ember egy másikkal, akarva-akaratlanul is megismerkednek. Ha pedig valaki olyan harsány, mint én, akkor azzal is megismerkedik, aki ezt nem akarja. Nem tudtam, hogy a lány miként vélekedett rólam, azt akarta-e, hogy hagyjam magára, vagy kedves volt neki a társaságom, de úgy döntöttem, hogy nem érdekel, amíg nem ront nekem nagykéssel. Azt azért láttam rajta, mennyire meglepődött volt, hogy engem ott lát. Hát igen, a mosás nem volt az erősségem, és úgy éreztem, sohasem fogom eléggé megszeretni ahhoz, hogy tudjam, hogyan kéne. - Valami olyasmi - biccentettem szórakozott mosollyal, miközben megpróbáltam szétfeszíteni a madzaggal összehúzott zsák száját. - Lassan már nincs tiszta ruhám. - Egy pillanatra megálltam a madzaggal való harcban, az orromhoz emeltem a pólóm alját, és megszagoltam. BBQ illata volt, ami egészen kellemes, de nem hiszem, hogy a ruháknál kifejezetten a tisztaságot jelenti. Legyintettem, majd amint végzett az ő adag ruhájával, én vettem kezelésbe a mosógépet. Vagy valami hasonlót próbáltam. Úgy kezdtem méregetni, mintha legalábbis egy hiper-szuper bonyolult kütyü lenne, mint amikkel Tom Hanks dolgozott a Különvéleményben, csak nem lehetett rajta semmit húzogatni vagy tologatni, nyomogatni és tekergetni annál inkább. Egy percnyi gondolkodó hümmögés után végül a lányra néztem - tudtam, hogy azért állt ott, mert a szenvedésem akarta látni, de mivel ez mindennapos problémám volt, már rég nem szenvedtem miatta. - Savannah, mondd csak, tudnál egy kicsit segíteni? Gondom akadt R2D2-val - mutattam a mosógépre, és felvettem a tipikus "akarok valamit, ezért ellenállhatatlanul cuki vagyok" arcomat.

Nicyy

Előzmény | 2013.11.23. 14:59 - #4

Mikor meghallottam a nyitódó ajtó hangját éreztem magában a halálfélelmet. És, nagy meglepetésemre (vagy mégsem) betoppant Ray. Nem igazán ismerem, csak mint westernedző, és néha összefutunk az istállóban, mint a többi edzővel illetve diákkal. - Reggelt Ray - köszöntem a férfinek. majd követtem tekintetemmel ahogy végiglépked a szobában. - Te? Mosol? - kérdeztem. Nagyon gyanús volt. Nem szoktam meg hogy meghazudtolva magát dolgozik (???).  Végzett a mosás, szóval leugrottam a oultról és leguggoltam a mosógép mellé. Fogtam a kosarat, és bedobáltam a frissen mosott ruhákat. A szoba végébe léptem, majd a szárítókötélre gyorsan felaggattam minden egyes ruhadarabot. Zsebre dugott kézzel és egy cinkos vigyorral a képemen örültem előre a fejemnek mikor Ray leguggolt a mosógéphez.

Naomi

Előzmény | 2013.11.23. 14:25 - #3

Nagyot szippantva a levegőből tártam ki az ablakomat, és néztem az elém terülő látványt. A messziben feltűnő erdőt, a hatalmas legelőket, a szántókat, az istállót, a szorgalmasan dolgozó és edző diákokat, azt, ahogy egy kígyó épp felfalt egy egeret... Én mondom, nincsen idillibb annál, minthogy ezt nézheted, úgy, hogy egész nap lustulsz. Rendben, az utóbbi pont talán nem volt igaz - a lovak mellett sosem lehetett az egész napot tunyán tölteni, de álomképnek egészen jó volt. Halálhörgésnek is beillő hangkiadással fogadtam a másik képet, ami a szemem elé terült: azt a szép, nagy rakás mosatlant, ami már afféle büdös és színes feketelyukként elnyelte az egész szennyestartót valamint akárkit, aki a közelébe merészkedett. Igazából csoda volt, hogy a NASA még nem kezdett kutakodni sugárzás után, mert ami abban a nagy zsákban volt, már űrhulladéknak is beillett. Erőt vettem hát magamon, és nem annyira csendben levonszoltam az egészet cakkumpakk a mosókonyhába. Nem jártam oda túl sokat, és még akkor sem csináltam semmit - általában volt ott egy-egy segítőkész hölgyemény, aki beállította nekem a keménységet, a mindenféle programot, sőt, volt olyan, aki utána ki is vasalta nekem. Azt hiszem, ezt hívják a "tanárlét" előnyeinek. Most sem kellett csalódnom: az egyik lány éppen mosott. Ez az! - Szia, Savannah - köszöntem vidám mosollyal a pulton üldögélő lánynak. - Csicseregnek a madarak, kivételesen nem esik az eső, és találtam egy szelet pizzát reggel. Kellhet ennél több egy embernek?

Nicyy

Előzmény | 2013.11.23. 13:31 - #2

Kb. 5 óra lehetett. Csendben lehoztam a szennyeseimet a szobámból ami már 1 hete gyűlt a szekrényemben. Letettem a mosógép tetejére a kosarat, amelyben tornyosultak a gyűrött ruhák. Végighúztam ujjaimat az arcomon, majd nekidőltem a mosógépnek. Erős pislantásokkat próbáltam felébreszteni magamat. A felkelő nap első sugarai bevilágítottak az ablakon. Hunyorogva néztem ki a kis ablakon, amely a legelőre nézett. A lovász már kiengedte a lovakat a legelőre, akik lassan, keresgélve legelésztek a kopár legelőn. Pár kanca egymás mellett vágtatott végig a legelőn. Sóhajtva visszaléptem a mosógép elé, majd kinyitva az ajtót beöntöttem az egész kosár szennyest, majd a mosóport a rekeszbe szórva elindítottam a mosást. Lassan felhúzóckodtam a pultra, majd a falnak dőltem. Síri csend volt; csak a mosógép zakatolása hallatszott az apró szobában.

NicyyAdmin

Előzmény | 2013.09.04. 17:37 - #1

[5-1]