|
Témaindító hozzászólás
|
2013.09.04. 17:28 - |
 |
[34-15] [14-1]
 - Bizony. A legtöbben el vannak szállva maguktól ebben a sportágban, miközben a legtöbb munkát a ló végzi. - vázoltam a véleményemet.
- Itt?! Soha! Mindig akad valami am magával ragad, ha csak a relaxrészlegről, az istállóról, a terepről vagy másról van szó. De a falu a közelben, nos a leggyönyörűbb hely a világon. - mondtam mosolyogva. Aprócska hely ugyan, de annál jobb.
- Kár, pedig annak az elejére érdemes odamenni. - mosolyogtam rá, majd letettem a mellettünk lévő polcra a már üres bögrémet.
- Hidd el itt minden lehetséges! Ez egy "varázslatos" hely. - nevettem fel.
- Ilyen egy jó galoppló. A legtöbbjük ilyen. - motyogtam magam elé miközben halványan elmosolyodtam. |
 Figyelemmel hallgattam Alisont. - Jellemző a versengés rájuk. - forgattam mega szemeimet mosolyogva. - Érdekesnek hangzik. - tettem hozzá. - Itt aztán akkor nem unatkozik az ember. - nyomítékosítottam egy bólintással a mondanivalómat.
- Szóval ott voltál. - vontam le a következtetést. - Én is benéztem,de hát a buli végére estem be, így nem túl sok emberrel volt alkalmam beszélni. - húztam el a számat.
- Hát, nem gondoltam volna, hogy rögtön egy másik zsokéval fogok találkozni. - vigyorogtam.
- Milyen távon edzetek? - érdeklődtem.
- Ooo biztosan, dúl benne a verseny szellem, csak olyankor az átlagosabbnál is nehezebb bírni vele. - bólintottam. |
- Ohh az edzések nagyon jó hangulatban szoktak telni. A legtöbbször azon versenyeznek a fiúk melyik telivér a gyorsabb, aztán megjön az edző és csöndben hallgatjuk amíg kiosztja a feladatokat, aztán páros és csoportos verseny. A legjobb a világon! - mondtam mosolyogva, majd lehúztam a fehér folyadékot.
- Ilyen például a legutóbbi bál, azon nagyon jól lehetett ismerkedni. - mondtam mosolyogva. Nem tudom nekik lesz-e tábortűz, nekükn volt.
- Hát igen akármilyen szép is ez a hely azért annál hidegebb tud lenni. - nevettem fel.
- De, "főállású zsoké vagyok" - jegyeztem meg egy könnyed vigyorral.
- Hát akkor remélem többször jöttök. Ohh biztosan fogja élvezni a galopp edzéseket is. - motyogtam magam elé. |
- Hát csak ebben tudok reménykedni. Vagy hogy esetleg az edzéseken felolvad a hangulat. - biccentettem félre a fejem elgondolkodva. - Közös programok? Mint például? - érdeklődtem, mert ez felkeltette az érdeklődésemet. - Voltál a bálon? Épp aznap érkeztem. - kérdeztem, mert eszembe jutott az érkezésem estélye.
- Nekem se ártana akkor bevásárolnom majd az edzésekre egy két melegebb holmit. - sóhajtottam lemondóan.
- Csak nem Te is galoppozol? - vontam fel meglepetten a szemöldököm. Kicsit felé fordultam, hogy szembe legyek vele.
- Egyébként valószínűleg azért, mert ma délután voltunk először pályán Alestormmal. - válaszoltam. - Eddig csak terepre vittem ki megmozgtni szegénykémet. - kortyoltam bele a poharamba. Kicsit kezdett kihűlni a löttyöm, így lassan muszáj lesz meginnom, nem szeretem hidegen. |
- Ne aggódj kialakul az. Kicsit talán furák a idei újoncok, de elhiheted, hogy ismerkedős hangulatában lesz mindenki a sokadik közös program után. - mondtam nevetve. Közös program. Nekünk volt tábortüzes ismerkedés az osztályokkal és volt bálunk meg miegyéb. Én személy szerint nagyon élveztem ezeket az ismerkedő lehetőségeket.
- Itt ez már csak ilyen. A rutinosabbak hoznak magukkal a beköltözés alkalmával már béelt ruhákat ugyanis tudják, hogy itt sem lehet mindig meleg. - jegyeztem meg a tapasztalatomat.
- És eddig miért nem találkoztunk az edzéseken? - kérdeztem értetlenül. Halvány gőzöm sincs eddig miért nem futottunk össze, ha ő is galoppozik. |
- Az első, aki üdvözöl, és nem csak furcsán néz rám. - jól esett, hogy valakivel végre beszélgethetek.
- Eddig tetszik is ez a hely, bár Te vagy az első, akivel két szónál többet beszélek hogy őszinte legyek. - nevettem fel. Alison igen közvetlen volt, és ez pozitívan hatott rám. Jól kijövök az emberekkel általában.
- A beilleszkedéssel lesz nmi nemű problémám, de hát majd csak hozzá szoknak a jelenlétemhez, és nem bámulnak rám érdekesen. - tettem hozzá egy sóhajjal.
- Gyorsan lehült az idő. Én is ezért próbálom kiolvasztani a tagjaimat. - bólintottam helyeslően, megemelve bögrmet.
- A galopp a mindenem. - vigyorodtam el, kérdésére válaszolva. |
- Üdvözöllek itt a Knight Lovasakadámián Nicola. - mondtam felkuncogva, talán kicsit megnyugodva fújtam ki a levegőt a kacaj végén.
~Eddig egész jófejnek tűnik, ahhoz képes a külső milyen elvetemültségre utal. Látod Alis ezért ne ítélj első látásra! ~ korholt a kicsi Alis. Igen nálam a lelkiismeret nagyon jó tanácsadó.
- Hát mondhatjuk, hogy régóta vagyok itt. Hidd el jó hely ez! Tetszeni fog, csak be kell kicsit illeszkedni. - mondtam egy bíztató mosollyal. Számomra ez azért ment könnyebben, mert a korosztályomban sokan vannak, de mivel van egy bátyám ezért az idősebb személyekkel is nagyon jól kijöbök, ahogyan az is igaz, hogy a fiúkkal jobban kijövök, mint a lányokkal. Kivétel ezalól Cheyenne és Elle. A két legjobb barátnőm.
- Köszönöm, rám fér egy ilyen fárasztó és hideg nap után, amit magam mögött tudhatok! - mondtam és a bögrémre lestem. Köztudottan nagyon édesszájú vagyok, de a fehércsokit utállom, egyedül csak forrócsoki formájában fogyasztom.
- Milyen szakon vagy? - kérdeztem a beszélgetés terelése érdekében. |
Az ablakon bámultam ki, az ujjammal a bögrén kopogtatva, mikor egy elég rekedt hang köszönt rám. Összerezentem, és a hang irányába fordultam. Egy barátságos tekintetű lány huppant mellém a kanapéra. Rámosolyogtam barátságosan! Ezazzzz...végre, valaki! örvendeztem magamba.
- Szia! - köszöntem vissza, majd a felém nyújtott kezet megráztam. - Nicola vagyok, az új lány. - mutatkoztam be, kicsit fancsali arccal az "új lány"-nál. - Régóta vagy itt? - kérdeztem rögtön. Majd lepillantottam a bögrére, és meglepett a fehér folyadék. Meglepő, nem a szokásos tea vagy kávé. A tejnél sűrűbb. Akkor csak fehér csoki lehet. - Jó választás. - dícsértem meg, a bögréje felé intve a fejemmel. |
A magam vidám stílusával léptem be a hidegről, majd gyorsan lerúgtama cipőm a cipősbe és a mauszomban baktattam a folyosókon valami emberi társaság után kutatva. Egy forró fehércsokis forrócsokival sétálgattam tovább a folyosón, majd úgy döntöttem leülök a legjobb kilátású helyre az egész kollágumban. A heverőre az ablak mellé. Onnan belátni az egész istállót. Azonban mikor odaértem meglepetten vettem tudomásul, hogy kedvenc helyemen ül valaki.
~ Jó alkalom az ismerkedésre!~ reccsent meg az éppen berekedt belső hangom. Hogy miért berekedt? Nos azért, mert én is be vagyok rekedve a sok visítozástó.
- Szia. - ültem le mellé a heverőre. - Még nem találkoztunk. Alison vagyok. - nyújtottam a szabad kezem a rózsaszín hajkoronájú lánynak. |
Hosszú napot tudhatok magam mögött. Storm ugyan jól alakított a páján, még is sajgott minden tagom. Egy bögre kávét magamhoz véve leültem a heverőre, lábaimat keresztbe téve. Belekortyoltam a fekete lébe. Végre, koffein mosolyodtam el elégedetten, majd hátradőltem. Ami kicsit zavart, hogy még nem igazán ismerek senkit se. Mindenki megbámul, és össze súgnak a hátam mögött, de ennek ellenére még mindig nem ismerkedtem össze senkivel. Belegondolva, túl sok értelmes szót sem váltottam a többiekkel. Pedig nem vagyok antiszociális, se nem hordozok semmi féle halálos betegséget. Vállat vontam, és gyorsan elhesegettem a gondolatokat. |
Karmolásztam a hátát meg társai. A menet után gyorsan magamra kaptam a ruhám.
- Egy élmény volt. Jó éjt - nyomtam egy gyors puszit az arcára, majd elkommanderkedtem a szobámba, |
 A nyakát csókolgattam majd az ajkaihoz tapadtam, hogy ne nyögdécseljen túl hangosan. Még a végén nézőket is kapunk. Közben valahogy lehámoztam magamról a maradék ruhát majd egy hosszú kényeztetés után belé hatoltam. |
Az ajkamba haraptam, hogy ne kezdjek nyögdécselni, majd inkább az ajkaival és a nyakával foglaltam le magam. Csak reménykedtem, hogy itt nincsenek térfigyelő kamerák, amiket valami öreg őr figyel, mondjuk.. legalább lenne egy érdekes estéje. |
A csókjaimmal vissza tértem az ajkaihoz és röviden megcsókoltam..
-Majd meglátjuk. -motyogtam az ajkaira miközben lehúztam róla a bugyiját majd egy kis kényesztetés következett miközben tovább csókoltam. |
- Ebben nagyon sokan egyet értenének veled - elvigyorodtam. Megcsókoltam, közben végigsimítottam az izmos hasán le a nadrágjáig, amit kigomboltam és valahogyan leügyeskedtem róla.
- Holnap edzés után benézhetnénk a városba - suttogtam két csók között. Már nagyon kimozdulhatnékom volt, hiszen egy hete nem nagyon voltam semerre sem. |
-Az már nem az én gondom. -mormoltam az ajkaiba majd ellenkezés nélkül vissza dőltem és hosszan viszonoztam a csókját. Aztán ahogy elszakadtam tőlle elkezdtem lefelé csókolgatni a nyakától a mellei felé miközben az egyik lábát felhúzva a combjába markoltam.
-A lovaglás minden formában jót tesz... -vigyorodtam el miközben kicsatoltam a melltartóját és tovább csókoltgattam lefelé. |
- Mások nem értékelték ennyire.. - ezen természetesen a faterékat értettem.
- Még annál is jobb? Nem tudom, hogy lehettem erre képes.. - elmosolyodtam. A csókját viszonoztam, mikor pedig elhúzódott visszahúztam és én csókoltam meg, s kicsit az ajkára is ráharaptam. |
-Remek bemutatkozás volt pedig. -néztem rá vigyorogva miközben lehúztam róla a ruháját és végignéztemr ajta majd újra fölé hajoltam.
-Azóta csak még jobb lett a látvány. -mormoltam elmosolyodva már szinte az ajkaira majd a végén röviden megcsókoltam. |
- Azt egyből gondoltam, ki nem élvezte volna a helyedben? - hülyén néztem rá, majd csak elmosolyodtam.
- Mert akkor még alig ismertelek, s legyen akár mennyire is meglepő nem szoktam idegenek előtt mesztelenkedni - jelentősség teljesen néztem rá, majd nyomtam egy puszit a szája szélére. |
-Pedig én nagyon is élveztem. -vigyorodtam el felnézve. .
-Pedig nekem nagyon is kellenek az emlékeim. -harapdáltam gyengéden a nyakát majd miután megszabadított a felsőmtől elkezdtem lehúzni róla a ruhát..
-Nem? Ugyan mért nem? -mormoltam apró csókokat elhintve a nyakán. |
[34-15] [14-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT![K N I G H T___lovaskollégium [rpg] - reopened 2020](/portal/knightlk/image/logo_1419176232.png "K N I G H T___lovaskollégium [rpg] - reopened 2020"){kind=logo}
