|
Témaindító hozzászólás
|
2013.09.04. 17:22 - |
 |
[16-1]
-Csakhogy engem nem érdekel ez az egész…-vontam vállat miközben elpakoltam magam után. Egy széles mosollyal fogadtam Alis dicséretét kifejező ujját, majd elgondolkodta meredtem megint a tvre. Sóhajtottam, ami aztán átfordult egy ásításba. -Örülök Alison!-vigyorodtam el ahogy összekente száját a forró csokim. -Mhh, igazán sármos vagy bajusszal-nevettem egy sort. |
 - Értem. Szóval érzelmileg zsarolva vagy. De látod. Ez így neked is jó, mert itt lehetsz Hello-val, apádnak is jó mert van kire hagynia a cégét, csak annyi a rossz ebben, hogy a módszer nem túl humánus. - mosolyodtam el, majd nagy élvezetel hörpintettem bele az italba.
- Az enyém is kell? - kérdeztem pimaszul elvigyorodva, majd hüvelykujjamat a levegőbe emeltem, jelezve, hogy nagyon finom.
- Eszméletlenül finom Adam. - motyogom miközben félig fújom a sűrű csokis italt. |
-Igen, hát persze- helyesltem miközben nagy gonddal elkészítettem az említett forró italt.
-hm?-pillantottam fel rá kérdése után.Túlságosan elmerültem a gondolataimban.-Jah igen…-bólintottam-Nos,apám cégének fele az enyém. Mindenáron azt szeretné ha én vinném tovább… Addig nem hagyott élni amíg nem lettem társtulajdonos. Ha pedig visszavonulna enyém az egész. Csak így lovazhatok itt most…Úgy érzem magam mint egy taknyos kisfiú-sóhajtottam.-Mindegy, szóval néhanapján kell az aláírásom-vontam vállat nemtörődöm módon majd eléraktam a lötyit.
-Remélem jó-mosolyogtam. |
- Cheyennetől és Tőlem. - jelent meg egy vigyor az arcomon. - Tudom ám hogy mennyire szeretsz minket. - fűzöm hozzá, remélve megérti mire gondoltam. - Egyébként merre jártál, ha szabad érdeklődni? - lesek rá és engedelmesen leülök. Szerettem Adam forrócsokiját. Nem tudja, hogy az otthoni életet idézi bennem ezért szeretem. Ő maga pedig az egy ideje elvesztett bátyámat.
- Köszönöm bátyus. - szaladt ki a számon amitől szemeim kicsit párásak lettek. Igen hiányzik a bátyám, a támaszom. Idén éveleje óta mintha nem lenne az igazi. Így mikor Adam mellettem van úgy érzem ő a legjobb és az egyetlen támaszom, amit Cheyenne lehet nem néz jó szemmel. |
-Jól van, örülök.- mondtam, de gyanakvóan újra végigmértem megbizonyosodva arról, tényleg rendben van-e. Pimasz kis megszólalására csak játékosan felvontam szemöldököm, de a játék ennyi is volt.
-Ugyan mitől simultak volna ki?- horkantottam fel majd rápillantottam. – A gondoktól, vagy a sok munkától?-húztam el a szám majd halványan elmosolyodtam amikor újra nekem esett. Szegény kis pára. Most megnyugtatásra lenne szüksége. Tőlem várja, de még Cheyennet sem tudom összekaparni ha arról van szó…Még magamat sem.
-Nah gyere, kapsz egy igazi Adam-féle forrócsokit-mosolyodtam el hátha ez rajta is segít és nekiláttam.
-Addig ülj le Tündérke-parancsoltam lágyan a kishúgomnak..igen alis volt az én második kishúgom. |
- Tényleg nincs baj. - nyögöm ki mosolyogva. Közben hátráltem tőle, majd úgy lestem rá. - Ejjha. De kisimultak valaki ráncai. - jegyzem meg pimaszul rávigyorogva.
- Én is, hogy ennél nincs nagyobb. Ahogy a legtöbbeknek sincs. Egy két paci kivételével mindenki rendben van. - zárom le a témát, majd újra megölelem. Most fogtam csak fel mennyire értékes és rövid az élet. |
Időt sem hagyott válaszolni a feltett kérdésére, máris újra ölelt. Így hallgattam végig.
-Igen, hallottam..sajnálom, hogy nem voltam itt veletek!-húztam el a számat fájdalmasan. Zavart, hogy pont akkor kellett úton lennem, amikor ez megtörtént, Még csak utána sem tudtam itt lenni, hogy segítsek apám hülye üzlete miatt.
Megkeményedtek vonásaim ezen gondolatokra.
-Örülök, hogy nincs nagy bajod!-veregettem meg vállát, majd kicsit nagyobb teret varázsoltam kettőnk közé, hogy láthassam az arcát.
-Minden rendben?-kérdeztem még egyszer, csak a biztonság kedvéért miközben féltéssel végigmértem. |
- Semmi. Fáradt vagy? - kérdezem és fáradt szemeit vizslattam. Karjaimat ismét köré fontam és fejem vállára hajtottam.
- Mint látod eléggé szeretethiányom van, szóval ez az egyetlen újság. Ezen kívül füstmérgezéssel két hétig a szobámban feküdtem az istállótűz után. - sóhajtok a lehetőségekhez képest vidáman.
- Hiányoztál. Hiányzott a sok butaság és bolondság. - jelentettem ki mivel legalább egy hónapja nem találkoztunk már. |
Szinte visszafolyt a forró csoki, olyan erőtlenül és elernyedten ültem ott a széken. Nem is tudom hol jártam. ha valaki visszakérdezné a műsor tartalmát, biztosan nem tudnám elmondani, de ami a fejemben volt az is csak egy nagy üres kép volt. Egyszerre karok öleltek át a semmiből, és kellett pár másodperc míg eldöntöttem, Cheyennel vagy Alisonnal van-e most dolgom.
-Alis!-mosolyodtam el fáradtan és lefejtettem magamról karjait, hogy szembefordulhassak vele a bárszéken.
-Mizujs kislány?-kérdeztem a szokásos hanglejtéssel, de valahogy nem csengett most ugyanúgy. Hiába, fáradt voltam..Jobban mint szoktam. |
Fáradtan sétáltam a bárpult felé. Igyekeztem csendben sétálni, hogy ne vonjam magamra a figyelmet. Egy ismerős haj, majd egy arc, végül egy test tárult a szemem elé. Igyekeztem csendben megközelíteni, majd a háta mögül átöleltem a vállát és fejemet a hátára fektettem.
- Adam. - mosolyodok el, kissé szeretethiányos hangon szólalok meg. Hiányzott már hogy beszélgessen, hogy megöleljen. Hiányzott a hülyesége is. |
A mai napra az összes edzésemnek vége volt, így aztán lepihentem kicsit a bárpultnál-további teendőim elvégzése után. Kevertem magamnak egy jó kis italt-nevezetesen egy forró csokit majd benyomtam a plazma tvt, had tompuljak egy kicsit. A kezemen támasztva fejem néztem valami együgyű műsort ami jelen pillanatban teljes mértékben lekötött. Fáradt voltam, és l esett kikapcsolni.
Sóhajtva pillantottam le a bögrémre mikor megszomjaztam. Túl fáradtságos volt újra és újra a számhoz emelni.. Másképp kellett megoldanom. Körülnéztem.
- Mhhh - morogtam miközben kinyújtóztam a szívószálas pohárért. Egy hajszálnyi választott el attól, hogy elérjem –a helyemen maradva- a kívánt eszközt. Igyekeztem még hosszabbá válni, hátha sikerül és nem kell felállnom.
-Wah..- sóhajtottam elégedetten, ugyanakkor kifáradtan mikor elértem végre. Jókedvűen nyomtam bele az italomba és visszatértem előző pózomba. Így, a számban lévő szívószállal már egy mozdulatot sem kellett tennem, ha megszomjaztam volna. |
legyen vege a jateknak, lassan ideje keszulodni a balra, vagyis masnap van :) folyt a bulin ha akarod talalkozhatnak, foleg a szepfiuddal :D |
 Hirtelen meghallottam egy hangot majd az iranyaba neztem es megpillantottam egy sracot.
-Hey, szia.. - mosolyogtam ra kedvesen. Remelem nem egy ujabb suttyo faszkalap aki nem hianyzik meg az ismeroseim korebol sem. Csak remelni tudtam, hogy vegre egy normalis szingli pasi, bar ketlem, az en nagy szerencsemmel..
-Ne is mond, kerlek... meg a sor is alkoholmentes.. legalabb lenne citromos, az legalabb olyan mint egy udito, igyis egykutya lenne - vontam meg a vallam beletorodve hogy itt ma bizony nem lesz pia. Nem ismertem semmilyen helyet ahol ide pia lenne eldugva, igy nemvolt otletem.
-Na es te miert innal? Remelem nem vagy alkesz - neztem ra egy vigyorral, majd eszembejutott, hogy meg a nevet sem tudom, de O sem az enyemet, szoval ideje bemutatkozni.
-Mellesleg Ramona vagyok, Ramona Pain, de csak Rami - neztem ra. Ez a kezrazas olyan mint a faszrazas, nem hianyzik, szoval altalaban hanyagoltam elvegre 2013-at irunk nem pedig 1930-at. |
 A terep után ide jöttem. Arra számítottam, hogy senki sem lesz itt. Kellemesen csalódtam, mikor megpillantottam az egyik kiscsajt a bárpult előtt. -Hát szia -néztem rá egy rövid időre, aztán kinyitottam a hűtőt és az alkoholmentes italokat néztem. Egyik rosszabb mint a másik. -Te is piálnál, mi? Jah... csak csessze meg, nincs sehol se! -legszívesebben felrúgtam volna műholdnak aki kitalálta ezt, hogy egy 18 éves még nem piálhat. Sok szenvedést megspóroltak volna nekem, ha odaadták volna a kibaszott a whiskyt, mikor a faluban jártam. De miért is ne... "elő a személyit".
Persze van sör itt, de az zéró. Nekem meg be kellett érnem azzal is. A szokásos csalódottsággal vettem ki két dobozt és lepakoltam őket a pultra. Átmentem a másik oldalra és viszonylag nagy lendülettel tettem le magam a székre. |
A mai nap utan semmire sem vagytam jobban csak egy pultra es szekre. Egy csicskas sem artana mint pultos, de hamar kiszedtem magamnak valami alkoholmentes mojitot. Inni is kezdtem. A hely kihalt volt , engem leszamitva. A TV-t bekapcsoltam es valami zenecsatornara vittem. Ott ultem a barpulton zenet halgatva es a gondolataimba temetkezve. Es meg az a hulye bal is jon szinte egy nap mulva... Ahh.. kellett nekem igent mondani.. inkabb aludhatnek. - ittam egy kis mojitot, de kar hogy nem alkoholos, az szo szerint utosebb lenne. |
[16-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT![K N I G H T___lovaskollégium [rpg] - reopened 2020](/portal/knightlk/image/logo_1419176232.png "K N I G H T___lovaskollégium [rpg] - reopened 2020"){kind=logo}
Hirtelen meghallottam egy hangot majd az iranyaba neztem es megpillantottam egy sracot.
A terep után ide jöttem. Arra számítottam, hogy senki sem lesz itt. Kellemesen csalódtam, mikor megpillantottam az egyik kiscsajt a bárpult előtt. -Hát szia -néztem rá egy rövid időre, aztán kinyitottam a hűtőt és az alkoholmentes italokat néztem. Egyik rosszabb mint a másik. -Te is piálnál, mi? Jah... csak csessze meg, nincs sehol se! -legszívesebben felrúgtam volna műholdnak aki kitalálta ezt, hogy egy 18 éves még nem piálhat. Sok szenvedést megspóroltak volna nekem, ha odaadták volna a kibaszott a whiskyt, mikor a faluban jártam. De miért is ne... "elő a személyit".