|
Témaindító hozzászólás
|
2013.08.20. 16:30 - |
 Gyönyörű, kristálytiszta víz bukik alá az erdő végében kezdődő vízesésben. Innen folytatódik a Nicana-patak, ami végigszeli az egész Indica-völgyet. |
[30-11] [10-1]
 Az oramra neztem es mar ideje lenne visszamennunk Mustanggal, kulonben is reg volt lecsutakolva es a patatisztitas is johetne.
-Sajnalom - alltam fel, majd leporoltam a gatyam egy laza mozzanattal.
-De mennunk kell - lestem Mustangra. Ekkor mar futyoltem neki es mellettem is volt. A ket lanyra neztem, felpattantam a lora, intettem nekik, majd elvagtaztunk.
/Kellan el./ |
-Hat nem - lestem a lovakra Cath mondata utan. Mustang valoban nem felejt, foleg egy ilyen huzast nem, szoval valoszinuleg jobb ha tobbet soha nem is talalkoznak. Nerina mondata kisse furcsa volt, vegul kivertem a fejembol, hisz a vilag nem csak korulottem forog, ugyhogy csak a menemre mosolyogtam.
-Hallod nagyfiu? Jol tetted.. - mosolyodtam el, majd a lo ranknezett. Biztosan tudta, hogy rola van szo, de most valoszinuleg elmerul a legeleszesben, es nem meltat minket arra , hogy ide tolja a kepet.
-Nyugi, en mindig beszelek vele - neztem Nerinara, mivel sejtettem hogy azt hiszi hulyenek nezzuk. En aztan biztosan nem es szerintem egyaltalan nem is szegyen. Mikor kolyok voltam a kutyamnak is panaszkodtam, vegighalgatott, latszott rajta az egyutterzes es nem pofazott vissza.
-Persze - mosolyogtam Nerinara a "biztos?" kerdes utan. Hat meg szep, hogy nincs semmi amit masnak tudnia kellene rajtam kivul. Elvegre az erzesekben nem osztozhatunk.. csak en leszek tole szarul, Ok nem.. nem vagyok egy siros kiscsaj aki elsirja gondjait a nagy tarsasagnak, en Kellan vagyok... |
 Úgy tűnt Mustang megelégelte a kancám viselkedését, és inkább otthagyta. Szeretem Talismant, de valahogy mének közt elveszti a józan eszét. Szóval Dynamite és Lis immáron kettesben legelésztek, úgy tűnt, az előbbi igencsak élvezi a helyzetet. Lis pedig... csak legelt, néha felém pillantva, néha társára.
- Helyesen cselekedtél, hogy ott hagytad - néztem a hozzánk csatlakozó ménre mosolyogva. Ööö... igen, nyilvánosan társalgok egy lóval (ami nem az enyém), és nem, nem vagyok sem elmebeteg, sem őrült. Talismanhoz mondjuk elég sokszor szoktam beszélni (nem, nem válaszol soha, mert ha igen, akkor elég nagy bajok lennének velem), főleg versenyek előtt, megnyugszik tőle. Fura szokás, mindegy.
Kellan válasza cseppet sem lepett meg, lehet, hogy azért nem mondott semmit mert nem szívesen társalog idegenekkel a problémáiról (meg tudom érteni), vagy mert erősnek akar látszani előttünk.
- Biztos? - vontam fel a szemöldököm. Nem állt szándékomban erőltetni, sem az agyára menni, csak talán ő is olyan tipus (mint én), akitől tízszer meg kell kérdezni, hogy "Minden rendben?", mire ő tízszer azt feleli, hogy "Igen", aztán tizenegyedjére elmondja a gondját-baját. Mondjuk, tízszer nem akartam megkérdezni tőle, de azért hátha. Én és a megérzéseim, meg az az "adjunk neki még egy lehetőséget" természetem. |
 Mytie diadalittasan nézett Mustangra, aki elügetett. Ismét homlokomat ráncoltam. Úgy látszik, élvezte a helyzetet.
- Na, ők sem lesznek pusztipajtások. - mosolyogtam. A csődörömre és a frízre gondoltam. Gondolom, erre mindenki rájött.
- Nem bújkáltam. Te bújkáltál. - kentem rá mosolyogva. Láttam, hogy nem igazi a vigyora.
Nerina megkérdezte helyettem, hogy mi a baja. És Kellan nem árulta el. Pedig lehet hogy több a ballábnál. Talán zárkózottabb típus, és ugye nekünk nem mondja el. Mert nem ismer, és mert sajnálnánk...? "Hadd higyjék csak a csajok, hogy én egy erős férfi vagyok". Remek. |
Mustang nem bukik az ilyen kancakra, akik ket farokra jatszanak, igy sejtettem mi lesz a vege,, azt teszi amit enis tennek, lelep.. es igyis lett.. a kozelembe jott legeleszni, neha pedig engem stirolt de valahogy nemtudott felviditani meg O sem.
-Cath nem kene bujkalni - vigyorodtam el. Mondhatni eroltetett vigyor volt, hisz most inkabb elovennem a komor Kellan allarcomat, ami ennel sokkal jobb. Alig varom hogy belemkosson valami faszkalap es szetbasszam a szajat, komolyan.. az enyhitene a Stellas fajdalmamat. Mert voltam akkora fasz, hogy elhittem amiket mondott. Nos O az elso es utolso lany aki elmondhatja hogy dobott, mivel eleg kegyetlen vagyok az ellenkezo nemmel, igy sosem dobtak vagy okoztak csalodast, altalaban forditva volt, de ez az egy... kifogott rajtam. Nerina kerdese nem kicsit lepett meg, na de nem fogok kitalalni es eljatszani a pityergo kisfiut. Altalaban szivesebben tartottam magamban a problemaimat.. vagy pedig nagyon kell ismerjen ahhoz, hogy elaruljam es hagyjam hogy esetleg `segitseg` az illeto.
-Minden oke - mosolyogtam a lanyra.
-Csak valamiert bal labbal keltem - vigyorodtam el. Na persze a fele se volt igaz, sot meg a negyede sem, dehat ez van. |
Érdeklődve figyeltem a telivért, amint befúrta magát Talisman és Mustang közé, kilökve vetélytársát. Már felkészültem rá, hogy elvontassam a kancámat, mielőtt még csődörviadalt idézne elő, mikor Dynamite elügetett. Összeráncolt szemöldökkel figyeltem, amint lehajol a fűbe, és felemel onnan valami gyülöcsfélét, majd Lis (néha így hívom röviden Talismant) elé görgeti. Ilyet még komolyan nem láttam, és egyszerűen nem találtam rá szavakat. Talisman mindenesetre elfogadta a csemegét, majd óvatosan a mén orrához nyomta az övét.
- Ezt nem hiszem el - motyogtam hitetlenül. Mindig tudtam, hogy Lis igencsak kedveli a mének társaságát, na de ha már köztük van, legalább egyszerre egyhez közeledjen... Hm, úgy látszik nagyobb szerencséje van az ellenkező nemnél, mint nekem. Mindegy.
Oldalra pillantottam, Catherine az előző témához szólt még hozzá, majd a lovakat figyelte tovább. Kellan-en viszont láttam, hogy valami nem oké vele. Jó, meglehet, hogy még sosem találkoztunk ezelőtt, meglehet, hogy körülbelül húsz perce ismerjük egymást (azt is csak minimális szinten), de én az ilyesmit mindig megérzem, valami megmagyarázhatatlan okból. Egy ideig azon gondolkoztam, hogy rákérdezzek-e. Talán jobb lenne, ha elmondaná mi a baja, viszont nem biztos, hogy szívesen osztaná meg a gondolatait két "vadidegennel". Végül aztán nem tudtam szó nélkül hagyni, kicsi az esélye, hogy tudok segíteni, de legalább elmondja, ha akarja. Megadom esélyt rá, a többi rajta múlik, ha úgy dönt, hogy igen, akkor végighallgatjuk (gondolom Catherine-nek sincs ellenvetése), ha nem, nem.
- Kellan, minden rendben? - néztem rá kérdőn végül. |
Mytie pofátlanul betolta a képét Talisman és Mustang közé. És egyre inkább furakodott, addig amíg ki nem szorította a másik mént.
- Na, ebből baj lesz... - sóhajtottam. Szerintem Mustang ezt nem fogja jó szemmel nézni, és Mytie bátran harcba száll vele. Mielőtt még bármi történne, Kellannel intézkedünk. Remélhetőleg. Azt nemtudom, hogy ő fog e, de én biztosan elvontatom onnan a csődöröm.
A telivérem elügetett. Találhatott valamit, mert lehajolt és a szájába vett... egy almát. Vagy körtét. Esetleg... homlokomat ráncolva próbáltam kivenni. A lényeg, hogy egy gyümölcs. És minden bizonnyal alma vagy körte. Odaügetett a két társához, és a kanca elé gurította a csemegét. Ööö.... a fejemet fogtam. Tényleg ilyesmire képes?
- Hát igen. Én is idejárok már... max két éve. Az nem sok, de azért, ezt figyelembe véve elég sok helyen jártam már. Akkor tényleg elkerültük egymást... - vontam vállat. - Hajlamos vagyok nem önszántamból elkerülni az embereket. A vízeséshez is csak véletlen találtam ide - az utolsó mondat nem tudom, hogy jött oda. De mindegy. Elmondtam, mert... mert. |
Csak figyeltem Mustangot aki amint kapott a kancatol egy kis viszonzast buszke tekintettel lesett a masikra. Latszott rajta, mennyire orul a masik vesztesegenek, ami az O nyeresege. Neha persze csunyan nezett a masik menre, majd mintha misem tortent volna egy kedves tekintettel lesett a kancara. Nem volt durva egy kancaval sem, inkabb lassu es szelid, amig meg nem szerzi oket. Persze az allatokat sosem kell elitelni ezek miatt, hisz a faj fenntartasa osztonzi oket. En neha a ket lanyra lestem, hatha most Ok dobnak fel valami temat, vagy passz. Mindenre akartam gondolni, csak a par oraja tortentekre nem. Annal aztan az akasztas is jobb. |
Mint kiderült Kellan és Catherine is díjugrók. Kedvelem ezt a szakágat, a millitary része, és talán az egyik kedvencem. Kellan szavaira csak biccentettem, hát, úgy tűnik rajtam kívül már szinte mindenki évek óta jár ide. Mindegy. Tovább figyeltem a lovainkat. Mustang továbbra sem adta fel az udvarlást, finoman próbálkozott a kancámnál, aki hagyta magát, néha-néha viszonozta a gesztust. Dynamite persze nem nézte jó szemmel, szinte látszott rajta, hogy új terven dolgozik. Két "csajozós" mén, plusz egy méntársaságot igencsak kedvelő kanca, egyenlő... lényegében ezzel. Azt hiszem, nemsokára elkezdődik a rivalizálás. |
-Nos enis ugrato vagyok - mosolyodtam el Mustangra tekintve.
-Persze csak a vele egyutt - biccentettem a csodoromre, aki tovabb udvarolt, de csak nagyon finoman. A vegen meg jobban csajozik mint en. Az meg mar milyen?
-Hat en mar par eve itt vagyok, meg is fordultam par helyet, de akkor valahogy elkerultuk egymast - neztem Chatre, majd Nerinara.
-Veled pedig akkor mar tudom miert nem talalkoztam eddig - vigyorodtam el. |
- Pedig én elég sok helyen felbukkanok. Ma is voltam egy csomó helye. Istállóudvar meg ilyesmi. - mondtam. Tényleg elég sok helyre járok, és sok mindenkivel találkoztam, de velük nem. Na mindegy, itt az alkalom hogy őket is megismerjem.
- Ugratunk. - néztem Mytie-ra, aki még mindig kitartó volt. A hangomra mindig hegyezte a fülét. Most már csak a kérdezőtől vártuk a választ. Nerina military-s. Az is jó lehet. Bár engem sosem fogott meg. Inkább maradtam az alkalmanként műfüves pályákon, és a refelktorfény áradatban. Nem tudom, nekem az jobban bejön. |
Úgy tűnt, hogy mind a két mén szeretné élvezni kancám társaságát, aki csak "ártatlanul" legelészett mellettünk.
- Talán azért nem találkoztunk még, mert új vagyok - húztam fel a térdeimet, majd rákulcsoltam a karom. Egy időre csend telepedett közénk, mindannyian a lovainkat figyeltük. Talisman nem reagált Dynamite közeledésére, és Mustang mozzanatára sem, de láttam rajta, hogy tetszik neki a helyzet. Ilyen az én kancám... Kellan kérdésére aztán felemeltem a fejem, felé fordultam, majd óvatosan elmosolydtam.
- Millitary - feleltem, majd érdeklődve vártam a másik két fél válaszát. Belegondolva a dolgokba rájöttem, hogy ideje lenne ismerkednem a suli, esetleg osztálytársaimmal. Nem lehetek mindig a lovammal, tanítás is van ám, az meg tudtommal emberek közt folyik, nem az istállóban.
|
-Nos, fura hogy meg egyikotokkel sem talalkoztam - mondtam vegul egy vall vonassal. Talan azert mert jo ideig csak a beteges csajom erdekelt. Vagyis mar csak volt nom es remelem tobbe semmi kozom nem lesz hozza. Kozben amikor a kanca Mustang oldalat valasztotta ezzel csak biztatta a csodoromet es csak egy vigyor jelent meg az arcomon. Nem torodve a masik mennel finoman odadugta az orrat a kancahoz, majd legeleszett tovabb mintha misem tortent volna.
-Szakag? - neztem a lanyokra. |
Mytie nem zavartatta magát, követte a kancát, és megállva mellette legelni kezdett.
- Kitartó típus. - magyaráztam. - Hamarosan biztosan elkezdődik a rivalizálás. Akkor majd ismét közbeavatkozunk. - mosolyogtam Kellan-re. A csődöröm sunyi képpel nézte Mustangot, majd ismét csak a fűre koncentrált.
Inkább a többiek felé fordultam. Eddig a vizet néztem, és Mytie-nak hála kár volt. Törökülésbe húztam a lábam, és tenyeremre helyeztem az állam.
- Igen, szerintem ez biztos. - válaszoltam, Kellan felé fordulva. Bár inkább kettejük közé voltam fordulva. Vagy... most hogy is van ez? |
A fejemet ingatva néztem a hármasra.
- Nem bánom, ha közbelépsz - válaszoltam Catherine-nek.
A lovam egy ideig hagyta magát, majd mikor a telivér jelenléte kezdte kissé zavarzni kecsesen átügetett a másik mén oldalára. Hát igen, szereti ha mének veszik körbe, de ha lehet, akkor a tisztes távolságot tartsák meg. Általában az ő jelenléte a mének közt kimerül annyiban, hogy egymás mellett legelnek, vagyis volt rá példa, hogy közbe kellett lépni a dolgoknak...
- Szerintem igen - bólintottam Kellan megjegyzésére, miszerint mind ugyanabba a suliba járunk. Másik nincs a közelben, sőt, a legközelebbi város sem a környéken van, tehát más választ ki lehet zárni.
|
Nerina? eletemben nem hallottam ezt a nevet, de teny hogy szep volt.
-Nos, udv Nerina- neztem a lanyra, aki mar lazan helyet is foglalt. Persze felreertes ne essek, nemvolt ezzel semmi gond, sot.. Amint a lo szabad volt, Mustang duhosen nezett a masik menre es vegul kihuzva magat, kecses, csodoros leptekkel haladt a kanca fele. Pont mellette kezdett el legelni. Hat persze, hogy nem birod ki fel percig te nocsabasz! - vigyorodtam a lovamra. Persze ha barmi tortenne tudja hol a hatar es csak egy futtyszoba kerul.
-Gondolom mind a sulibol vagyunk - neztem hol az egyik, hol a masik lanyra ha mar igy osszehozott veluk az elet. |
- Catherine. - sóhajtottam. Egymás után kétszer mondtam el a nevem. Kellan mondatára elvigyorodtam, és Mytie-ra néztem. Felkapott fejjel, érdeklődő tekintettel figyelte a kancát. Mikor a gazdája elengedte, a csődöröm rögtön odaügetett hozzá és szaglászni kezdte. Már el is kezdte a befogást. mivel vízből jött ki, rámloccsantott egy adag vizet. Remek. Most idegesíteni fog a tapadó pólóm.
- Remélem nem zavar. - néztem Nerinára. - Még a "baj" előtt közbeavatkozom. - vigyorogtam, majd tépkedni kezdtem pár fűszálat. |
- Nerina vagyok - mutatkoztam be, majd az említett mének felé fordultam, akik a kancámat sasolták folyamatosan. - Nem kell félteni Talismant, megvédi magát - paskoltam meg a ló nyakát. - Bár tény, hogy ő is kedveli a mének társaságát.
Lekaptam Talismanról a kantárt, hogy ne zavarja a legelésben, majd útjára engedtem, de fél szemmel végig figyeltem... nem akarok kiscsikót, és ezzel remélem a lovam is tisztában van. Leültem a magas fűbe, és gyorsan körbenéztem. Szép hely állapítottam meg magamban, és biztosra vettem, hogy ide még ki fogok jönni máskor is. |
-Cath - ismeteltem a lany utan, izlelgettem a nevet.
-Szep nev - mondtam vegul, majd Mustang fulelni kezdett es leesett hogy miert. Valaki kozeledett, raadasul loval. Nem igazan zavartattam magam, a lany fele fordultam.
-Mellesleg gyonyoru lo - mertem vegig a lovat, majd megerkezett egy kanca es egy ujabb lany.
-Szia, Kellan vagyok es a lovad szerintem nagy veszelybe van ket csajozos men mellett - neztem a lanyra egy vigyorral. |
- Catherine Greenfield. De csak Cath. - mutatkoztam be. - A telivérem pedig Dynamite, avagy Mytie. - ismertettem a lovam nevét. A csődöröm, amint meghallotta a nevét, felkapta a fejét, és hegyezte a fülét. Elmosolyodtam. Kis öntelt lovam!
Patadobogás. Alig hallhatóan, de érezhetően. A vízesés nagyjából elnyomta a zaját. Hamarosan meg is érkezett, egy lány volt. Barátságosan rámosolyogtam.
- Hali. - köszöntem én is. |
[30-11] [10-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT![K N I G H T___lovaskollégium [rpg] - reopened 2020](/portal/knightlk/image/logo_1419176232.png "K N I G H T___lovaskollégium [rpg] - reopened 2020"){kind=logo}
Gyönyörű, kristálytiszta víz bukik alá az erdő végében kezdődő vízesésben. Innen folytatódik a Nicana-patak, ami végigszeli az egész Indica-völgyet.
Az oramra neztem es mar ideje lenne visszamennunk Mustanggal, kulonben is reg volt lecsutakolva es a patatisztitas is johetne.
Mytie diadalittasan nézett Mustangra, aki elügetett. Ismét homlokomat ráncoltam. Úgy látszik, élvezte a helyzetet.