|
Témaindító hozzászólás
|
2013.08.20. 15:33 - |
 Gyönyörű hegyvidék zárja körül az Indica völgyet, tökéletes sziklamászásra a kalandvágyó lovasoknak. Gyakran előfordulnak lavinák, ezért nem ajánlatos errefelé télen kilovagolni! |
[45-26] [25-6] [5-1]
 - Áú! - utánoztam a hangját. - Mert elájultál, azért! Örülhetsz, hogy megálltam és felébresztettelek. Amúgy meg szívesen. - feléhajoltam, kék szememmel néztem rá egy ideig, majd feltápászkodtam.
Mytie ott várt rám, nem messze a másik lótól. Valósznűleg míg én megmentettem egy ember életét - mert ezt tettem, nem? Egy hős vagyok! -, megismerkedett a fiú lovával.
- A nevem Nicole. - mutatkoztam be, és ismét ráfordítottam világoskék tekintetemet. A frufrumat kifésültem a szememből, majd elővettem egy dugi kockacukrot az egyik zsebemből. Van ott még több is, és ezt Mytie pontosan tudja. Azért, mert megvárt, kap egy kis jutalmat. Tudom, hogy amúgy is megvárt volna, hogyha mondjuk én ájulok el. |
 Arra ébredtem, hogy pofoznak. -Áú! Ezt miért kaptam?!- Az arcomra raktam a kezem és megdörzsöltem az érintett felületet. Aztán felkönyököltem és csak azután nyitottam ki a szemem. Előttem egy fehéres-szőkés hajú lány alakja körvonalazódott ki. Egy ideig tanulmányoztam, majd megszólaltam megint. -Hát szia neked is -rendesen felültem és a tarkómra tettem a kezem. Rohadtul fájt! Még az a szerencse, hogy nem haltam bele. Egy kicsivel erősebb ütés a koponyámra és elszállok innen. Ijesztő, de ez van.
Körbenéztem és ott állt Panic. Köztudott, hogy a lovak általában nagyon hűséges állatok, és értelmesek, szóval annyira nem lepődtem meg azon, hogy nem hagyott itt. Lehajolt hozzám, én meg végighúztam a kezem a pofáján, amolyan köszönetképpen. |
Egy kis ösvenyen lovagoltam az én drága Sunnymmal. Ma jó formában volt, kissé makacs kedvében járt, de én ezen a veszélyes vidéken nem akartam hogy önfeledtem vágtasson, sőt még az ügetést is veszélyesnek találtam. Az egyetlen alkalom, amikor figyelek arra, hogy mit csinálok, akkor van, hogyha Sunny is a közelben tartózkodik.
Nem is tudom, miért választottam ezt az utat. Régen jártam már itt, és ideje felfrissíteni az emlékezetem. Tervezgettem, hogy megállok, megjutalmazni a lovam, meg persze hogy pihenjünk egy kicsit. Nem azért, mert olyan nagyon gyorsan mennénk, de ez az állandó, sehol sem egyenes út eléggé kifáraszthatja.
A távolban egy szürkés-fehéres pöttyöt vettem észre. Innen távolról nem tudtam kinézni nagyon, hogy mi az, de azért kicsit gyorsítottam a tempón.
Egyre kezdett kirajzolódni egy ló, aki fel volt szerzámozva. Nem sokkal arrébb pedig egy fiú hevert. Alszik? Nem hiszem hogy az út közepén leállna csicsikálni. Ezt az ötletet hamar elvetettem, és csak arra jutottam, hogy leesett a lóról. És senki sincs a közelben, rajtam kívül. Akkor nekem kell segítenem? Körbenéztem. Mi lenne, ha itthagynám? Megfagyna? Ő baja lenne, minek ájul el? Ehh, muszáj segítenem neki!
Leszálltam Sunnyról és közeledni kezdtem, lassan és óvatosan, nehogy a másik ló megijedjen.
- Aztán köszönd meg! - ajánlottam neki homlokomat ráncolva. Persze nem értheti, de ez most nem érdekelt.
A fiú mellé térdeltem, és jobb ötlet híján egy pofont kevertem le neki. A filmekben ezt szokták csinálni, gondoltam, kipróbálom. Egyszer úgy is kiakartam, és most itt a tökéletes alkalom. Ha nem ébred fel, kap még egy pofont, vagy esetleg keresek vizet... jó hideget... |
Szokásomhoz híven errefelé vágtam le az utat a Cloud Village-be tartva. Természetesen lóháton jöttem, mert úgy sokkal gyorsabban odaérek, meg ki kell használni, hogy itt van nekem Panic.
Néhol egy kicsit meredek volt a hegyoldal és le kellett szállnom, mert így is csúszkált a ló. Ettől függetlenül viszonylag gyorsan haladtunk az én nagy örömömre. Csak venni akartam egy kis piát. Jól ismerem már a faluban a pultos csajt, szóval ad nekem attól függetlenül, hogy nem vagyok még 21.
Már éppen fellélegeztem, hogy mindjárt kiérünk erről a területről, mikor sikerült jól megcsúsznom és hátravetődtem. Isten tudja mennyi ideig feküdtem ott eszméletlenül. |
Gyönyörű hegyvidék zárja körül az Indica völgyet, tökéletes sziklamászásra a kalandvágyó lovasoknak. Gyakran előfordulnak lavinák, ezért nem ajánlatos errefelé télen kilovagolni! |
[45-26] [25-6] [5-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT![K N I G H T___lovaskollégium [rpg] - reopened 2020](/portal/knightlk/image/logo_1419176232.png "K N I G H T___lovaskollégium [rpg] - reopened 2020"){kind=logo}
Gyönyörű hegyvidék zárja körül az Indica völgyet, tökéletes sziklamászásra a kalandvágyó lovasoknak. Gyakran előfordulnak lavinák, ezért nem ajánlatos errefelé télen kilovagolni!
- Áú! - utánoztam a hangját. - Mert elájultál, azért! Örülhetsz, hogy megálltam és felébresztettelek. Amúgy meg szívesen. - feléhajoltam, kék szememmel néztem rá egy ideig, majd feltápászkodtam.
Arra ébredtem, hogy pofoznak. -Áú! Ezt miért kaptam?!- Az arcomra raktam a kezem és megdörzsöltem az érintett felületet. Aztán felkönyököltem és csak azután nyitottam ki a szemem. Előttem egy fehéres-szőkés hajú lány alakja körvonalazódott ki. Egy ideig tanulmányoztam, majd megszólaltam megint. -Hát szia neked is -rendesen felültem és a tarkómra tettem a kezem. Rohadtul fájt! Még az a szerencse, hogy nem haltam bele. Egy kicsivel erősebb ütés a koponyámra és elszállok innen. Ijesztő, de ez van.