Külső: Dean egy átlagos testalkatú és nem túl magas, de nem is túlságosan alacsony srác, amolyen mindenből az "arany középutat választó" típus, már, ami külsejét illeti. Barnás haja, mogyoróbarna szeme szintén nem tűnik ki túlzottan a tömegből. Nem is kedveli túlzottan a feltűnést, öltözéke is egyszerűségről tanúskodik, póló, farmer, néha egy-egy ing. Ha nem lovaglócsizam van rajta, akkor számtalan tornacipőjéből húz fel egyet, egész kis gyűjteménye van belőlük.
Belső: Kedves, viccelődő, aranyos srác, akivel órkáig el lehet hülyéskedni. Olyan észrevétlenül alkalmazkodik az adott beszédhelyzetekhez, hogy a másik félnek fel se tűnik, valami nincs rendben. Dean ugyanis egy kisebb rendellenességgel született, egyik fülére teljesen, a másik fülére csupán valamivel kevesebb, mint ötven százalék a halláskárosodása. Mivel így nőtt fel, megtanult tökéletesen szájról olvasni, szeme, mint a sasé, szóval, ha valaki nem tudja, hogy mi a helyzet, észre se veszi ezt az eltérést. Persze Dean próbál teljes életet élni, ez nagyrészt sikerül is neki.
Élettörténet: Első gyerekként született, aztán egykeként is nőtt fel, szülei hiába akartak kistesót neki, sajnos nem sikerült. Így Dean kapta meg mindazt a figyelmet, amit a szülők adhatnak. Kortársai már rég beszéltek, mire ő az első szavakat kimondta, de nem ez volt az első dolog, ami feltűnt a szüleinek. Az orvos megállapította hogy akárcsak édesapja, ő sem teljesen egészséges. Míg apja csak egyik fülére süketült meg, addig majdnem mindkettőre. Speciális iskolával kezdte a tanuló éveket, aztán a középiskolát már átlagos fiatalk között kezdte el. Közben persze gyerekkori szenvedélyét, a lovaglást sem hanyagolta el, talán ez tartotta benne a lelket és sarkallta kűzdelemre, hogy ne adja fel.
Álmok: Szeretne jelbeszédet tanítani hasonló sorsú gyerekeknek, embereknek. Ezt még tizenhárom évesen határozta el és azóta is ez az egyik életcélja. A másik a díjlovaglásban szerzett tapasztalatok gyűjtése, tudásának fejlesztése.
Amiket imád: Szeret olvasni, de sokkal jobban szereti maga megragadni a tollat és írni, főként rövidebb műveket, a verseket azonban nem szereti annyira. Szeret társaságban lenni, beszélgetni, figyelni másokat, akár csak úgy távolról is.
Amiket utál: Utálja, ha valaki lenézni vagy sajnálja a fogyatékossága miatt, főleg, ha az nem csak az arcára van írva az illetőnek, hanem még szavakba is önti. Utálja a húst, vegetráiánusnak ugyan nem vallja magát, de nagyon nehéz rávenni, hogy egy falatot is lenyeljen akár csak a csirkéből is.
Vonzódik: Falat állít fel az emberek és önmaga közé, főként a teljesen ismeretlenekkel szemben. Nem veti meg a lányok társaságát, de barátságnál többre nem is gondol, bár nagyon vágyik egy olyan lányra, aki elfogadja olyannak amilyen, nem kezeli másként, mint más fiút, de mégis figyelmes és elviseli, szeretni tudja különös szeszélyeivel együtt is.
|