Külső: Ami először feltűnik rajta az a különleges, mégis kicsit ijesztő szemei. Kiskorában még élénk kékek voltak, amelyek mostanra kifakultak és szürkés árnyalatot vettek fel. Ajkai teltek, s halványrózsaszínűek. Egészen csábos kinézetet ad az arcának, akárcsak az íriszei. A szeme alatt apró karikák vannak, amelyet mindig próbál eltakarni egy kis korrektorral, hogy ne legyen feltűnő másoknak, hogy éjszaka nem sokat alszik. De ezt leszámítva csodás arca van. Bőre makulátlan, egy apró anyajegy, vagy bármi féle kis hiba nem tarkítja. Kissé sápadt színe lehet, de ez talán az északi gyökerek miatt van. Azonban a mogyoróbarna haját az anyjától örökölte, mely szögegyenesen omlik le a háta közepéig. Selymes tapintású, akárcsak a bőre. Sminkelés téren nem túlozza el a dolgokat. Néha feltesz egy kis szempillaspirált, de még ez se nagyon jellemző rá. Alkalmakkor is inkább valami sötétebb szemhéjpúderrel festi ki magát, de ennyiben ki is merül az egész sminkeléssel kapcsolatos élete. Alakját tekintve nem tartozik a szerencsések közé, akik bármit ehetnek azok nem híznak el, az ő esetében pedig örülne pár kilónak. Borzalmasan vékony, s emiatt sokan anorexiásnak is nézik, mert nem is igen látják enni. Be kell vallani, hogy nem az a nagy éhséggel megáldott, hanem inkább pár falattal túléli az egész napot, s mindeközben egyáltalán nem éhes. Bordái jól láthatóan kint vannak, ahogy kulcscsontja, lapockája, medencecsontja és gerincoszlopa is. Valóban borzalmas látvány meztelenül... De ezzel csak ő szembesül nap, mint nap. Nem is csoda, hogy hízni akar valamennyit. Senkinek nem kell egy ilyen lány. Bár Stella esetében még ez inkább csak plusz kizáró tényező a férfiaknál. Nem az a nőies fajta, így még ilyen téren sincsen előnye. A hátán apró karmolás nyomok találhatóak meg, melyeket saját magának okozott. Vannak mélyebbek, de olyanok is amelyek csak éppen felszakították a bőrt. Egyesek szerint bipoláris zavarokkal járó tünet, de Stella esetében ilyenről szó sincsen. Igaz, hogy nagyon sokáig még az utcára is félt kimenni, s több tünet is felfedezhető volt, de nem szenvedett semmi ilyesmiben. Csupán csak így tudja levezetni a feszültséget, amit valljuk be, hogy nem a legjobb megoldás.
Belső: Borzalmasan komor, rideg és senkivel se állna szóba. Nem érdekli az ami körülötte történik, vagy amit mondanak rá. Ha éppen elhordják a sárgaföldig, akkor csak nyugodtan elmondja az illetőnek, hogy mit gondol róla. Általában ezzel szokta felhúzni az embereket, a túlzott nyugodtságával. Imád megbántani másokat, s végig nézni ahogyan a rossz emlékek az érintett személyre térnek, s az arca percről-percre változik .A veszekedésekbe nem nagyon akar belefolyni, de ha az alkalom úgy adja, akkor foggal-körömmel védi az igazát. A makacssága az egyik legrosszabb ebben az énjében. Már kiskora óta a maga feje után ment, s nem nagyon szerette ha parancsolnak neki. Talán emiatt nem tűri meg, hogy irányítsák. Szereti a mindennapok megszokott rendjét, ha valami változást tapasztal, az kibillenti az egyensúlyából. Borzalmasan labilis személyiség, akit igazából nem nagyon szabadna egyedül hagyni. A betegsége miatt többször is próbált öngyilkossági kísérleteket végre hajtani, de mindig időben rátaláltak. Gyógyszereket mindig kellett szednie, ezáltal lenyugodott és nem voltak hallucinációi. De nem csak egy rossz oldala van, bár a másik felét se lehet jónak nevezni. Általában akkor is csipkelődős, azonban kicsit visszafogja magát. Barátaival viszont nagyon őszinte és nyílt, azonban ezt jobbnak látja, mint hogy bele hazudjon egy olyan arcába, akiben nagyon is megbízik. De nála a baráti posztot igen nehéz kiérdemelni, s talán ez jól tükrözi, hogy az egész életében alig volt pár barátja.
Élettörténet: Szülei jómódú, gazdag család leszármazottjai. Apja egy kereskedő cég igazgatója, anyja pedig ügyvéd. Mi a jövője az ilyen családba született kislánynak? Alapvető dolog a 2 diploma! De kezdjük csak az elején, hiszen nem minden úgy ment ahogy tervezték… 1992.november 21.-én született, a hűvös Vancouverben. Nem volt más, mint a többi nap. A hó hevesen hullott, a városban dugó alakult ki, a gyerekek iskolába, míg a felnőttek dolgozni mentek, s megszületett Stella. Eleinte boldog családnak indult az egész történet, de egy éves korára már szinte csak a nevelők és a dajkák foglalkoztak vele. Anyja és apja túlságosan elfoglalt emberek voltak, még a saját gyerekük is inkább teher volt nekik. Mindössze akkor találkozott velük, ha valamilyen fontos ember jött hozzájuk vacsorázni. Ilyenkor megmutathatta a zongora tudását és szülei eljátszották a gondoskodó és büszke apát és anyát. Viszont nem ez volt a kedvenc szenvedélye, kisgyerek kora óta nagyon érdekelte már a fényképészet és a díjlovaglás is. Mivel barátai alig voltak, sokat tudott hódolni a szenvedélyeinek. Bár eleinte csak menekülési forma volt, meg akarta mutatni, hogy őt is ellehet fogadni és teljesen átlagos. Viszont ezt a gazdagságot sehol se értékelték nagyon. A többi kortársa mindig is különcnek tartotta a barna hajú kislányt. Részben a viselkedése miatt, részben pedig azért, mert mindig is a fényképezőgépével vagy a lovaglással volt elfoglalva. Ez a barátság nélküli élet az évek során komorrá tette az egykoron kedves lányt, már amennyire volt kedves még anno’. Az évek teltek… Lassan ő is kezdett felnőni, s mindent egyre komolyabban venni. Bár a fényképezés hobbi maradt az életében, a lovaglás viszont a szívébe véste magát. A szülei megértették, hogy mit akar a lány, így kapott lovakat is, amelyeken folyamatosan edzhetett. Eleinte nem alakult ki jó kapcsolata a lovaival, ő csak annak használta őket, hogy levezesse a felgyülemlett feszültségett. Azonban rájött, hogy így nem működik a dolog köztük. Talán emiatt is vállt ennyire jó lovassá, mert ő ezeken átment mind. Valaki lehet, hogy ráérez az egészre, hogy meg kell értetni magunkat a lóval. Azonban azoknak minden az ölébe hulott, ezért is lehet hogy Stella sokkal jobban ért a lovakhoz, mint bárki más. De egy napon minden álomnak vége szakad... Elvették tőle a lovait, azzal az indokkal, hogy már felnőtt és nem foglalkozhat ilyen gyerekes dolgokkal. Ekkor már végképp kialakult benne ez a rosszindulatú énje. Rátért a drogokra, a cigarettára, az alkoholra. Ebből állt az élete. Szinte fél éven át végig másnapos volt vagy esetleg be volt állva. Szülei ekkor döbbentek rá, hogy nem foglalkoztak kellő képpen a lányukkal és, hogy egyáltalán nem értették meg őt. Stella viszont már a közeledést se vette jól, ezért úgy döntöttek, hogy elküldik egy magániskolába. Egyébként is hamar idekerült volna a lány, mert az apja, nem nagyon akart Stellával törődni. 16 és fél évesen került az iskolába. Igaz, a szülei támogatták pénzzel szóval ilyen gondjai nem akadtak. Inkább csak a barátok szerzésével. Ezután úgy gondolta, hogy nem való neki ez az élet és hiányoztak a 'jó' szenvedélyei, mint a lovaglás, a fényképezés... Kirúgatta magát az iskolából, hogy valóban ne vegyék már vissza, még pénz fejében sem. Utána kapta meg Snowdropot, akivel össze vannak nőve. Pár hónap múlva, amikor kirúgták az iskolából, felkeresték ezt a lovardát. Itt valószínűleg Stella is jól fogja érezni magát, hiszen minden megvan, amely neki kellhet. Lovak, festői táj. Csupán ennyi kell a boldogságához...
Álmok: Jelenleg mindenről lemondott az életében. Régen még híres díjlovas akart lenni, azonban egy balesete óta ez a kép teljesen szerte foszlott. Mostanra csak annyi nagy álma van, hogy ne válasszák el soha többé a lovától.
Amiket imád: A lovát, szinte mindene Snowdrop. Ezenkívűl kicsi kora óta nagy szenvedélye a fényképezés és a zongorázás. Szabadidejében ezért is szeret kint lenni, hogy kattintson pár képet. Ha pedig rosszra fordulna az idő, s van éppen egy zongora valahol, akkor leül és egész délután képes ott ülni és nyomkodni a billentyűket.
Amiket utál: Általában mindenféle embert gyűlöl, egyszerűen nem bír megbízni bennük, így a közeledést is már rossz néven veszi. Emellett nem szereti a hisztis, okoskodó embereket, sőt kimondottan irritálják az ilyenek.
Vonzódik: Nem kötötte ki soha, hogy ki az ideállja. Pontosabban nem is nagyon gondolkozott még ezen. Bár ennek ellenére neki nagyon is fontos a külső, nem bírná elviselni, hogy egy 'csúnya' srác oldalán jelenjen meg valahol. Hogy miért?! Csupán nem akarja, hogy bármely gyengepontja is legyen, s emiatt például megszólhatják. Mindig a tökéletességre hajt, s ha ez iránypont akkor szerelmet, barátot is így választ magának. Természetesen a belső is valamennyire fontos neki. Nem tudna elviselni maga mellett egy olyan fiút, akivel nem lehet elbeszélgetni, nevetni, vagy éppen ha arra vágyik, akkor csak csendben ülni és nézni egymást.
|